A magánvádas büntetőügyek, ahol a sértettek a bíróságtól a rágalmazók, becsületsértők bűnösségének megállapítását kérik (Btk. 179. § Rágalmazás, Btk. 180. § Becsületsértés), különös tekintettel annak sajtóban, azaz nagy nyilvánosság előtti megvalósulását, egyéb tömegtájékoztatási eszközzel, sokszorosítással vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététellel. Amennyiben a büntetőeljárásban megállapították a jogsértő bűnösségét, azaz a büntető tényállás megvalósulását, akkor a polgári bíróságon előterjesztett elégtétel-adási, kártérítési igénynek jogalapja is már részben megáll. Ilyenkor a károsult bizonyítja, hogy élete a rágalmazó, becsületsértő kijelentések következtében negatív irányban változott meg - ez nem vagyoni kártérítés igényét vonzza maga után. Továbbá, ha a sértettet ezen felül kár érte egy meg nem kapott megbízás, vagy egy biztosnak látszó állás elvesztése tekintetében a nagy nyilvánosság előtti becsületsértő kijelentés miatt – a jogsértő hírközlés vagyoni kártérítést alapoz meg, hiszen elesik a biztos jövedelemétől.
Bármely fenti esetben büntetőjogi felelősségre vonható a médiacég vétkes munkatársa is, illetve kártérítés megfizetésére kötelezhető az állítást közlő sajtóorgánum is egyetemlegesen a hirdetés feladójával.