A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe.
Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli.
Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.
Kérjük ezeket a lehetséges vonzatokat az adminisztrációnál vegyék figyelembe.
Ki adhat cafetériát ?
Cafetériát a munkáltató adhat.
Ki minősül munkáltatónak ?
Munkáltató, akinek legalább 1 (egy) fő munkavállalója van, valamint az Szja. törvény 71. § (6) bekezdése alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás. Továbbá a 3. § 33. pontja szerint ez egyéni cég is társas vállalkozás az adótörvények szempontjából.
Ez azt jelenti, hogy csak az alkalmazott nélküli egyéni vállalkozás nem minősül munkáltatónak, tehát az egyedül dolgozó egyéni vállalkozó magának nem adhat cafetériát (és ha ő maga nem kaphat, nyilván a közeli hozzátartozója sem kaphat belőle).
Ki kaphat cafetériát ?
Cafetériát a munkavállaló kaphat és bizonyos esetekben annak közeli hozzátartozója is (Szép-kártya).
Ki minősül munkavállalónak ?
Munkavállaló az, aki munkaszerződés alapján munkaviszonyban áll, valamint az Szja. törvény 71. § (6) bekezdése alapján még munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
A lényeg a személyesen közreműködő jelző. Ahogy korábban már írtuk, az ügyvezetés önmagában nem személyes közreműködés. Személyes közreműködés KIZÁRÓLAG a bevételszerző tevékenységben való személyes közrehatás.
Ebből következik, hogy kaphat cafetériát az egyszemélyes társaság tagja és az egyéni cég tagja is, hiszen a személyes bevételszerző közreműködésük nélkül a cég nem is működhetne.
Többszemélyes cég esetében minden esetben vizsgálni kell a személyes közreműködést. Alapesetben a Bt. kültagja és a gyes / gyed alatt lévő tag nem végez személyes közreműködést, kivéve, ha ettől eltérő megállapodást tartalmaz a társasági szerződés, vagy van munkaszerződés.
Külön odafigyelendő az OEP-finanszírozottság esetén, hogy itt is szűkítő a szabályozás: cafetériát OEP-bevételből csak az a közreműködő tag kaphat, aki az OEP-bevételek megszerzéséhez szükséges tevékenységekben működik személyesen közre. A magánbevételekből természetesen más területen személyesen közreműködő tag, illetve munkavállaló is kaphat cafetériát.
Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli.
Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.
Kérjük ezeket a lehetséges vonzatokat az adminisztrációnál vegyék figyelembe.
Ki adhat cafetériát ?
Cafetériát a munkáltató adhat.
Ki minősül munkáltatónak ?
Munkáltató, akinek legalább 1 (egy) fő munkavállalója van, valamint az Szja. törvény 71. § (6) bekezdése alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás. Továbbá a 3. § 33. pontja szerint ez egyéni cég is társas vállalkozás az adótörvények szempontjából.
Ez azt jelenti, hogy csak az alkalmazott nélküli egyéni vállalkozás nem minősül munkáltatónak, tehát az egyedül dolgozó egyéni vállalkozó magának nem adhat cafetériát (és ha ő maga nem kaphat, nyilván a közeli hozzátartozója sem kaphat belőle).
Ki kaphat cafetériát ?
Cafetériát a munkavállaló kaphat és bizonyos esetekben annak közeli hozzátartozója is (Szép-kártya).
Ki minősül munkavállalónak ?
Munkavállaló az, aki munkaszerződés alapján munkaviszonyban áll, valamint az Szja. törvény 71. § (6) bekezdése alapján még munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
A lényeg a személyesen közreműködő jelző. Ahogy korábban már írtuk, az ügyvezetés önmagában nem személyes közreműködés. Személyes közreműködés KIZÁRÓLAG a bevételszerző tevékenységben való személyes közrehatás.
Ebből következik, hogy kaphat cafetériát az egyszemélyes társaság tagja és az egyéni cég tagja is, hiszen a személyes bevételszerző közreműködésük nélkül a cég nem is működhetne.
Többszemélyes cég esetében minden esetben vizsgálni kell a személyes közreműködést. Alapesetben a Bt. kültagja és a gyes / gyed alatt lévő tag nem végez személyes közreműködést, kivéve, ha ettől eltérő megállapodást tartalmaz a társasági szerződés, vagy van munkaszerződés.
Külön odafigyelendő az OEP-finanszírozottság esetén, hogy itt is szűkítő a szabályozás: cafetériát OEP-bevételből csak az a közreműködő tag kaphat, aki az OEP-bevételek megszerzéséhez szükséges tevékenységekben működik személyesen közre. A magánbevételekből természetesen más területen személyesen közreműködő tag, illetve munkavállaló is kaphat cafetériát.